Kandallók - általános információk

Kandalló vagy cserépkályha?

Sokan felteszik maguknak ezt a kérdést.

Néhány tény a hezitálóknak:

A legjobb cserépkályha fűtési hatásfoka max. 50-60%, míg a jó minőségű tűztérbetétekkel készült kandallóké 70-85% ami még fokozható füstcsőre telepíthető vízmelegítő adapterrel. A vízfűtéses tűzterekkel rendelkező kandallóké ettől még magasabb.
A cserépkályha nagy tömege sokáig tartja a melegét és még órákkal a tűz kialvása után is sugározza a hőt. (igaz, ugyanennyivel hosszabb ideig tart, míg felmelegszik, miközben a kandalló légfűtésének köszönhetően már rég befűtötte a teret!)

A cserép és a tömítő anyag eltérő hőtágulásából adódóan a cserépkályhát nem megfelelő használat esetén kb. 10 évenként újra kell rakni, mivel a keletkezett repedéseken az égéstermék akadálytalanul a lakótérbe áramolhat.

A cserépkályha sugárzó hőleadása miatt a távolabbi, egybenyitott helységek sem fűthetők be, mig a kandalló esetében a konvekciós légfűtés ezekben is egyenletes hőeloszlást biztosít.

A cserépkályha ajtaja általában zárt, vagy igen kis felülettel rendelkezik, mig a kandallónál nagyméretű kerámia üvegből készített ajtón keresztül élvezhetjük a lángok játékát.

Mindezt összevetve azoknak ajánljuk cserépkályha építését, akik főleg fűtésre akarják használni. A fűtési idény elején begyújtják és folyamatos tüzelés mellett, az idény végéig használják. Így megakadályozhatják a hőtágulásból eredő repedések kialakulását és a hosszú felfűtési idő miatti „hőtehetetlenséget” is kiküszöbölhetik.

Akik látványos, jó hatásfokú, gyors hőleadóképességű fűtőberendezést szeretnének, azoknak kandalló építését javasoljuk.

Milyen a nyitott tűzterű kandalló?

Akkor beszélünk nyitott tűzterű kandallóról, ha a tűz szabadon lobog a lakótérben, és közvetlen áramlás jöhet létre a külső környezet és a belső légtér között. Ez az a kandalló típus, ami a szabadon lobogó tűz minden romantikáját nyújtja használójának érezheti az égő fa illatát, hallhatja ropogását.

A tűztér anyaga samott tégla, vagy égetett kerámiatégla, ami felett egy pillangószeleppel ellátott, füstgyűjtő kúp helyezkedik el. Kéményigénye nagy, mert biztosítani kell, hogy az égéstermék minden időjárási helyzetben kifelé áramoljon. Külső levegő bevezetés kialakítása is szükséges, mert az égéstermékekkel együtt a helységben lévő levegő is folyamatosan áramlik a szabadba. Nagy kéményigénye miatt, fűtési hatásfoka 5-15% körül mozog, hiszen a termelt hő nagy része elillan a szabadba, ezért ezek a kandallók fűtésre nem alkalmasak.

Mivel a füstgyűjtő kúp elzáró szelepe nem hermetikusan záródik így télen, a használaton kívüli kandalló kéményén keresztül a lakásban lévő hő néhány százaléka elillanhat, ami zavaró lehet. Ennél sajnos bosszantóbb problémát okozhat egy erősebb szélmozgás, ami a kéményben lerakódott, mikroszkopikus nagyságú hamu-, és koromszemcséket „visszafújhatja a lakásba, ahol azok por és piszok formájában lerakódnak a vízszintes felületeken, drapériákon, stb. A kéménybe került esővíz, kondenzvíz és vízpára, a lerakódott korommal keveredve pedig kellemetlen, penetráns „illatot” áraszthat

A nyitott tűzterű kandalló ezeken kívül folyamatos felügyeletet igényel, hiszen az esetlegesen kipattanó szikrák komoly baleseteket okozhatnak!

Milyen a zárt tűzterű kandalló?

Zárt tűzterű kandallók alatt olyan kandallókat értünk, ahol a tűz egy, a lakótértől elválasztott ún. tűztérben ég, és csak az égési levegő képes a lakótérből a tűztéren keresztül (itt már, mint égéstermék) a külső környezet felé áramolni. Ez a zárt, tűzálló „doboz” az esetek nagy részében öntöttvasból, míg kisebb hányadában acéllemezből készül. A „tűzálló dobozt” kerámiaüveggel ellátott ajtó és ablakok határolják, míg hátfala, oldalfala és s füstgyűjtő kúpja fémből készült, nagy felületekkel, legtöbbször bordákkal ellátott a jó hőleadás érdekében. A zárt tűztérrel szerelt kandallók fűtési hatásfoka jóval magasabb nyitott társainál a legegyszerűbbeké is min. 60%. A rendkívül nagy hő feszültségeknek is ellenálló, kerámiaüveg ajtókon keresztül majdnem ugyanúgy élvezhetjük a tűz látványát, mint a nyitott kandallóknál, de itt az ajtónak köszönhetően akár magára is hagyhatjuk a tüzet, annak a veszélye nélkül, hogy az esetlegesen kipattanó szikrák balesetet okoznának.

Sokan mégis ódzkodnak a zárt tűzterektől, mondván, hogy „TV” vagy „mikrohullámú sütő hatását keltik. Nekik találták ki a tűztérgyártók az oldalra nyítható és a kupolába is feltolható ajtajú (ún. liftes) tűztereket. Ezeknél a tűztereknél egy ellensúlyos szerkezet segítségével az egész ajtó felcsúsztatható a kandalló kupolájába, így egy nagyméretű nyitott tűzteret kapunk. Ideális választás azoknak, akik egy biztonságos, jó hatásfokú fűtőberendezést, ugyanakkor egy olyan romantikus hangulatot nyújtó, nyitott tűzterű kandallót szeretnének, amelynél élvezhetik a tűz lobogását, illatát, hallgathatják és az égő fa ropogását (sajnos a liftes tűzterek jóval magasabb áron beszerezhetőek).

Az acéllemez tűztereknél fontos, hogy megakadályozzák a tűztér túlhevülését, mert 500-600 °C-on már elkezd kiégni az acéllemez amúgy is alacsony (<0,06%) széntartalma, így az rideggé válik, és nem tud a hőmérséklet-ingadozásokból adódó anyagfeszültségeknek ellenállni. A legkritikusabb helyzet, azoknál a oknál a hegesztési varratoknál alakul ki, amelyek már eleve a sarkoknál, a legnagyobb feszültséggyűjtő helyeken helyezkednek el, ahol a hegesztés miatt a széntartalom nagy része már eleve elégett. Itt a használat során repedések alakulnak ki, így az égéstermék a lakótérbe juthat. Ez a folyamat normál használat esetén 5-6 év élettartamot biztosít a nem hűtött, acéllemezből készült tűztereknek. Az acéllemez tűzterek túlhevülését samott betétek használatával, illetve a lemez külső felületének intenzív, ventilátoros hűtésével próbálják megoldani. Ezekkel a módszerekkel az acéllemezből készült tűzterek élettartama 10-12 évre növelhető.

Ha lehet, acéllemezből készült tűztereket csak látványkandallókba építsünk be, és kerüljük a huzamosabb használatot.

Az öntöttvasból készült tűzterek élettartama a nagy széntartalom miatt fűtésre történő használat esetén is 50-70 év. Az öntöttvasból készült tűzterek komolyabb gyártástechnológiát igényelnek, de egyszerűbb és megbízhatóbb működést biztosítanak a velük szerelt kandallóknak. Itt is alkalmazhatnak samott betéteket, de ezek csak díszítő funkciót látnak el, habár tömegüknél fogva növelik a tűztér hőtároló képességét.

Ezeknél a tűztereknél is fontos az égőtér körüli levegőáramlás, amely gravitációs vagy ventillációs utón működik. Általában ventilátorral a hatásfok 15-20%-al is megnőhet.

Milyen legyen a kémény anyaga?

Fatüzelésű kandallókhoz elegendő építési szabványoknak megfelelő, kisméretű, tömör téglából épített kémény, amelynek kürtője füsttömör (pl. belül vakolt). Ezek bélelése nem szükséges, de ha mégis béleljük, akkor csak rozsdamentes, saválló acélcsövet használjunk a nagyobb hőterhelés miatt!

Az előregyártott elemekből készült, kerámia bélésű kémények (Leier, Schiedel, stb.) rendkívül jó hatásfokúak és megfelelnek mind a fa-, mind a gáztüzelésű kandallók igényeinek.

A rozsdamentes saválló acélcső béléssel, kőzetgyapot szigeteléssel és (pl.) aluminium burkolattal készített, ún. szereltkémények, mindkét tüzelési mód esetén kiválóan megfelelnek kandallóinkhoz.

Hogy működik a kandalló?

Zárt tűzterekkel szerelt kandalló hőleadási hatásfoka, tűztértől, és kialakítástól függően 65-80 %, a fennmaradó 35-20%-nyi hő a kéményen keresztül a szabadba távozik.

A hasznos hőmennyiség leadása kétféle módon történik:

Sugárzó hőleadásként, amely közvetlenül a tűztér üvegfelületéről történik. Így az összes, termelt hő 30-40%-a kerül a környezetbe.

Konvekciós légfűtésként, ahol a hasznosítható hőmennyiség 70-60%-a kerül leadásra. Mely lehet gravitáció és ventillációs. Ez oly módon történik, hogy a légtér (lakás) hideg levegője, amely nehezebb fajsúlyából adódóan a padlószinten helyezkedik el, beáramlik a kandalló alján kiképzett nyílásokon. A tűztér dupla fala közé és a kéménybekötéshez használt, rozsdamentes acélból készült füstcső nagy hőleadó felületeket képeznek, ahol a hideg levegő felhevül. A meleg levegő fajsúlya csökken, igy elkezd felfelé áramolni, és a kandalló tetején (oldalán, szemben) elhelyezett diffúzorrácsokon kiáramlik a fűtendő térbe. Itt eljut a kandallótól távolabb eső, egybenyitott terekbe, ahol leadja hőjét, lehűl, lekerül a padlószintre, majd újra kezdődik az áramlás. Ezt az áramlást az hajtja, hogy az alul belépő levegő hőmérséklete 15-20°C, a lakás hőmérsékletétől függően, míg a felül kilépő levegő hőmérséklete 80-150 °C, a tűz intenzitásától függően. Az így kialakult 60-165 °C hőmérséklet olyan gravitációs áramlást hoz létre, amely 15-20 perc alatt melegebbre cseréli az egész légtér levegőjét. Ezt a hatásfokot jelentősen növelhetjük a tűztérbe épített ventilátorral mely óránként 360-800 Im3 levegőt képes megfordítani.

Nyitott tűzterű kandallóknál a hasznosítható hőmennyiség nagysága 5-12%, a fennmaradó 88-95 %, a nagy kéményigény miatt a szabadba távozik, veszteségként. Hőleadás csak a lángfrontról történik sugárzó hő formájában, ezért csak a kandalló közvetlen környezetében érvényesül némi fűtőhatás.

Ha nyitott tűzterű kandallóval mégis szeretnénk fűteni, akkor lehetőség van ún. hővisszanyerő hátfal beépítésére, amely segítségével 26-28% fűtési hatásfok is elérhető. Ez egy olyan duplafalú, belül bordázott kazánlemezből készült doboz, amelynek belső felülete bordázott.

Ez a szerkezet a nyitott tűztér hátfalába kerül elhelyezésre, úgy, hogy egyik oldalát, egy öntöttvas tűztérhátlapot a tűz közvetlenül melegíti. A hideg levegő, amely egy külső bevezető nyílásból is érkezhet, a hővisszanyerő hátfal alján bekerül a dobozba. Az itt elhelyezett bordákon felhevül, és a felül található csöveken keresztül kikerül a lakótérbe, ahol leadva hőjét újra kezdi az áramlást.

Milyen kandallót válasszunk a lakásba?

Mindenek előtt el kell döntenünk, hogy számunkra a fa égésének illata, látványa, az ezzel járó kellemes” kellemetlenségek (favágás, fahordás, hamuzás), vagy a kényeleme a fontosabb. Utóbbi esetben válasszunk gázüzemű kandallót, ahol egy öntöttvas tűztérben elhelyezett, termosztát vezérlésű gázkészülék helyettesíti a fa égését. A tökéletes illúzióról a gázégők felett elhelyezett kerámiából készített mű fahasábok gondoskodnak. A lángok játéka valódinak tűnik, és az átizzó fahasábok még egy hozzáértőt is elkápráztatnak.

Fatüzelésű kandalló választása esetén figyelembe kell vennünk, hogy kizárólag fűtésre, csak látványosságként, vagy mindkét funkciójáért építettünk kandallót. Ha csak a tűz romantikáját szeretnénk élvezni, válasszunk nyitott tűzterű kandallót. Itt azonban figyelembe kell vennünk az ilyen tűzterek minden egyéb tulajdonságát is, mint a nagy kémény igényét, a rossz fűtési hatásfokot, az esetleges visszaáramlások okozta kellemetlenségeket és a folyamatos felügyelet igényét. Mindezeket összevetve nyitott tűzterű kandallót olyan helyre ajánlunk, ahol a kandalló elhelyezésére szolgáló helység teljesen különálló, vagy elzárható az egyéb lakóhelységektől, padlózata lehetőleg éghetetlen anyagból készült és jól szellőztethető.

Ha nem akarunk lemondani a fatüzelés hangulatáról, de egy biztonságos, jó hatásfokú, mégis látványos és valódi hangulatot árasztó kandallót szeretnénk, zárt tűzterű kandallót ajánlhatunk. A modem tűzterek nagy része már rendelhető ún. liftes változatban, amelyek előnyösen ötvözik mind a zárt, mind a nyílt tűzterek pozitív tulajdonságait, optimális kompromisszumot kínálva mind a biztonság, mind az esztétikum terén.

Mindezeket a fűtési módozatokat még bővíthetjük, ha vízfűtéses tűzteret választunk, mely egyben hordozza a kandalló és a központi fűtéses kazán közös tulajdonságait.

Lehetséges-e, és hogyan több helység fűtése kandallóval?

Zárt tűzterű kandallók gravitációs és ventillációs légfűtésének köszönhetően, az egybenyitott helységek tereiben egyenletesen oszlik el a termelt hőmennyiség. Ezen kívül lehetőség kínálkozik a kandalló mögötti, feletti helységek közvetlenül történő fűtésére úgy, hogy a konvekciós burkolatra meleglevegő elvezető cső köthető melyekre rácsokat helyezünk el, (célszerű szabályozható, lamellás rácsokat választani), ahol a meleg levegő beáramlik a fűtendő helységbe. Ha szerelt függőkéményt készítünk kandallóink számára, a kandalló feletti helységben egyszerű hőcserélő kialakításával, igen jó hatásfokú fűtőberendezés készíthető. A szigeteletlen, rozsdamentes, acél füstcső köré egy, a belső palástján szigetelt dobozt készítünk, amelybe alul egy szabályozható, felül egy fix diffúzorrácsot helyezünk el. Fatüzelés esetén az égéstermék kimenő hőmérséklete 300-500 °C, így a kémény felületéről nagy mennyiségű hő nyerhető anélkül, hogy a füst „túlhűlne” és áramlása lelassulna.

Távolabbi helységek légfűtése is megoldható, de ide már, kis teljesítményű, lehetőleg szabályozható, hőre bekapcsolódó ventillátor, és megfelelően illesztett befúvórendszer kiépítése szükséges. Mediterrán országokban elterjedt a központi fűtés rákapcsolása a kandallóra. Itt a zárt tűztér nem légfűtést valósít meg, hanem egy öntöttvas kazán, amely vagy egy külön-, vagy a már meglévő vízkörre csatlakozik. Itt a hőleadás kétféle módon történik a tűztér ajtaján keresztül, mint sugárzó hő, illetve a vízkörön, a radiátorokon keresztül.

Bővebb felvilágosításért hívjon minket!

Kell-e kémény kandallókhoz, és ha igen, milyen méretű?

Igen, kell. A nyitott, „hagyományos” tűzterű kandallókhoz min. 25 x 25 cm, vagy ennél nagyobb, más belső keresztmetszetű kémény szükséges.

A fatüzelésű, zárt tűzterű kandallókhoz, min. 18 x 18 cm / 180 mm, vagy ennél nagyobb, más belső keresztmetszetű kémény szükséges. Kisebb teljesítményű (<15 kW), csak oldalra nyitható ajtajú, zárt tűzterek bizonyos eseteiben megengedhető a min. 14 x 14 cm, elhúzás nélküli (!) belső kéménykeresztmetszet.

A gáztüzelésű, zárt tűzterű kandallóinkhoz, 125 mm-es, rozsdamentes acélcsővel bélelt kémény szükséges.

Az építkezés melyik fázisában kerüljön sor a kandalló építésére?

A kandalló ideális beépítési ideje a burkolás, vakolás utáni, festés előtti időszak. Célszerű a kandalló alatti padlórészt teljesen leburkolni, mivel a legtöbb kandalló rendelkezik fatárolóval, vagy épp rusztikus felületek határolják, ezért utólag nehézségekbe ütközne a burkolat esztétikus hozzáigazítása. Parkettaburkolat esetén csiszolás és lakkozás előtt ajánlott a kandalló építése, hogy megakadályozzuk a még friss és puha lakkréteg esetleges sérüléseit.

Előregyártott kandalló burkolat építése esetén kivitelezés általában 1 napot vesz igényben.

Mekkora helyet foglal el egy kandalló?

Sokan, a régi, klasszikus, angol stílusú kandallókat látván azt gondolják, hogy egy kandalló max. 30-40 cm-t ugrik ki a fal síkjából. Arra sajnos nem gondolnak, hogy abban az időben a falak 100-120 cm vastagságúak voltak, így ezekben bőven elfért a tűztér a kéménnyel együtt, és csak a díszítő kőburkolat ugrott ki a falból.

Tűztereink minimális mélysége 45cm maximális 60 cm. A tűzterek előtt célszerű padka kialakítása, ami kb. 70-90 cm-re ugrik ki a hátfaltól.

A különálló, arányos kandallók legkisebb befoglaló mérete 130 x 70 cm, amit egyedi esetekben le lehet csökkenteni 90 x 60 cm-s méretig, de itt már jelentős torzulásokat szenvedhetnek a kandalló arányai. Sarokkandalló esetén a minimális méret a saroktól számítva 110 x 110 cm.

Ezen méretek alatt, már érdemes kandalló-kályha vásárlását megfontolni.

Mekkora távolságra helyezhető el a kandalló a kéménytől?

Ideális esetben a tűztér tengelye egybeesik a mögötte elhelyezett kémény tengelyével. Az esetek többségében azonban ez nem teljesül. Ilyen kéménybekötéskor beszélünk elhúzásról. A Magyar Szabvány szerint a kémény elhúzása nem haladhatja meg a függőlegestől számított 30°-t, és ez is a vízszintesen mért 3 méteren belül engedhető meg. A kéménybekötésnek a kandalló kupolájában „illik” lennie, ezért a kandallót a kéménytől annyira helyezhetjük arrébb, amennyire a kupolája engedi. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy szemben álló kandallónál a kémény, és a tűztér tengelyének távolsága max. 35-40 cm lehet, sarok és angol stílusú ún. „dobozos” kandallónál ez az érték elmehet akár 1,5 m-ig is.

Szükséges-e a kandalló felett kupola kialakítása?

Mind nyitott, mind zárt tűzterek esetén közvetlenül az égéstér felett egy, ún. füstgyűjtő kúpot találunk. Ennek szerepe az égéstermék füstcsőbe vezetése, de ezen kívül a fűtésre szolgáló hő nagy része is ezen keresztül kerül a környezetbe. Mindez a kupolába történik, melynek szerepe a füstcső bekötés eltakarása, és a minél jobb hőleadás biztosítása. A füstcső, egy nagy átmérőjű, rozsdamentes, acél cső, aminek felületéről jelentős hő nyerhető, ezért célszerű minél hosszabbra kialakítani. A füstcsövek bekötése csak 45 fokos szögben történhet, így minimálisra csökkenthető az elhúzás miatti visszafüstölés, vagy kormozódás veszélye

A kupola anyaga általában rozsdamentes profilokra szerelt gipszkarton.

A kupola a kéménybekötés felett lezárható, így minimális magassága, a tűztér tetejétől számítva még minimum 100-120 cm, 45-s bekötést és 1200 mm-es füstcsövet feltételezve. Függő kémény esetén a kupolát a plafonig kell felépíteni, és ún. szigetelt padlás kialakítás szükséges, amely a födémet óvja a hőakkumulációtól.

A kandallóépítés tervezési és kivitelezési szabályai

Kandallót csak szilárd, teherbíró alapra, ill. statikailag méretezett vagy ellenőrzött födémre szabad építeni. Falra szerelt kandallók esetében főfalnak vagy függőleges tartószerkezetnek kell viselnie a függőleges terheket és az oldalnyomatékot. A kandallót védeni kell a talajnedvességtől és talajpárától. A kandallónak legyen saját kéménye, amely megfelel az OÉSZ és az MSZ előírásainak. A kandalló és elhelyezése feleljen meg a BM tűzvédelmi rendeleteiben előírt követelményeknek. Kandallót tűz sugárzási zónájában a kandalló tűztérnyílásától 100 cm-nél közelebb, falsíkjától 20 cm-nél közelebb nem lehet. A csak nem éghető anyagból szabad építeni, szigetelőanyagként csak ásvány- és salakgyapot jöhet számításba. Éghető anyagú födémre (fafödém) kandallót építeni szigorúan tilos. Kandallót elhelyezni csak 12 m2-nél (30 m3-nél) nagyobb helyiségben szabad, amelynek legalább egy szabad nyílása vagy nyitható ablaka van. A függőleges teherhordó vagy kitöltő falszerkezet éghető anyagát és a kandalló tűztérfalazatát vagy tűzszekrényét legalább 2,5 óra tűzi határértékű tömör fallal kell elválasztani. Éghető anyagú nyílászáró és beépített szekrény, textíliák és műanyag berendezés, bútor vagy szőnyeg a kandalló előtti nem éghető burkolat külső vonala a tűztér külső síkjától vetületben legalább 60 cmre, a lábazati résztől legalább 40 cm-re, oldalirányban legalább 40 cm-re legyen. A kandalló előtti területet szikrakicsapódás ellen nem éghető anyagú, hideg (legalább 5 cm vastag) vagy fémlemez védőburkolattal kell ellátni. Mészkövet kandalló tűzterébe beépíteni Szigorúan tilos. 14 kW teljesítmény feletti nyílt tüzelésű kandalló esetén egy db 5 kg-os porral oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni úgy, hogy az 5-10 m-es körzetben könnyen megközelíthető és kezelhető helyen legyen. Hamuzó- és hamutároló berendezést nem szabad éghető anyagból készíteni (pl. műanyag szemétgyűjtő). Zárt helyiségben üzemelő kandalló legalább egy kézzel (könnyen) kezelhető égéstermék-elzáró berendezéssel kell rendelkezzen.

„A”, „B”, „C” tűzveszélyességi osztályú és III. IV. V. tűzállósági fokozatú helyiségben, épületrészben nyílt tűzterű kandallót létesíteni nem szabad.

Tüzelőberendezést nem szabad „A” tűzveszélyességi osztályú épület falára vagy vele összeépíteni. A szemöldökpárkány faszerkezetének min. 2 cm-rel a tűz sugárzási zónáján kívül kell lennie, ha a tűztér a szemöldök felett 30 cm-en belül van, akkor 5 cm-rel (de min. 2 cm-rel).

A tüzelőtartót a tűztértől 4 óra tűzi határértékű, de legalább 25 cm vastag önhordó fallal kell elkülöníteni.