Zárt tűzterű kandallók alatt olyan kandallókat értünk, ahol a tűz egy, a lakótértől elválasztott ún. tűztérben ég, és csak az égési levegő képes a lakótérből a tűztéren keresztül (itt már, mint égéstermék) a külső környezet felé áramolni. Ez a zárt, tűzálló „doboz” az esetek nagy részében öntöttvasból, míg kisebb hányadában acéllemezből készül. A „tűzálló dobozt” kerámiaüveggel ellátott ajtó és ablakok határolják, míg hátfala, oldalfala és s füstgyűjtő kúpja fémből készült, nagy felületekkel, legtöbbször bordákkal ellátott a jó hőleadás érdekében. A zárt tűztérrel szerelt kandallók fűtési hatásfoka jóval magasabb nyitott társainál a legegyszerűbbeké is min. 60%. A rendkívül nagy hő feszültségeknek is ellenálló, kerámiaüveg ajtókon keresztül majdnem ugyanúgy élvezhetjük a tűz látványát, mint a nyitott kandallóknál, de itt az ajtónak köszönhetően akár magára is hagyhatjuk a tüzet, annak a veszélye nélkül, hogy az esetlegesen kipattanó szikrák balesetet okoznának.
Sokan mégis ódzkodnak a zárt tűzterektől, mondván, hogy „TV” vagy „mikrohullámú sütő hatását keltik. Nekik találták ki a tűztérgyártók az oldalra nyítható és a kupolába is feltolható ajtajú (ún. liftes) tűztereket. Ezeknél a tűztereknél egy ellensúlyos szerkezet segítségével az egész ajtó felcsúsztatható a kandalló kupolájába, így egy nagyméretű nyitott tűzteret kapunk. Ideális választás azoknak, akik egy biztonságos, jó hatásfokú fűtőberendezést, ugyanakkor egy olyan romantikus hangulatot nyújtó, nyitott tűzterű kandallót szeretnének, amelynél élvezhetik a tűz lobogását, illatát, hallgathatják és az égő fa ropogását (sajnos a liftes tűzterek jóval magasabb áron beszerezhetőek).
Az acéllemez tűztereknél fontos, hogy megakadályozzák a tűztér túlhevülését, mert 500-600 °C-on már elkezd kiégni az acéllemez amúgy is alacsony (<0,06%) széntartalma, így az rideggé válik, és nem tud a hőmérséklet-ingadozásokból adódó anyagfeszültségeknek ellenállni. A legkritikusabb helyzet, azoknál a oknál a hegesztési varratoknál alakul ki, amelyek már eleve a sarkoknál, a legnagyobb feszültséggyűjtő helyeken helyezkednek el, ahol a hegesztés miatt a széntartalom nagy része már eleve elégett. Itt a használat során repedések alakulnak ki, így az égéstermék a lakótérbe juthat. Ez a folyamat normál használat esetén 5-6 év élettartamot biztosít a nem hűtött, acéllemezből készült tűztereknek. Az acéllemez tűzterek túlhevülését samott betétek használatával, illetve a lemez külső felületének intenzív, ventilátoros hűtésével próbálják megoldani. Ezekkel a módszerekkel az acéllemezből készült tűzterek élettartama 10-12 évre növelhető.
Ha lehet, acéllemezből készült tűztereket csak látványkandallókba építsünk be, és kerüljük a huzamosabb használatot.
Az öntöttvasból készült tűzterek élettartama a nagy széntartalom miatt fűtésre történő használat esetén is 50-70 év. Az öntöttvasból készült tűzterek komolyabb gyártástechnológiát igényelnek, de egyszerűbb és megbízhatóbb működést biztosítanak a velük szerelt kandallóknak. Itt is alkalmazhatnak samott betéteket, de ezek csak díszítő funkciót látnak el, habár tömegüknél fogva növelik a tűztér hőtároló képességét.
Ezeknél a tűztereknél is fontos az égőtér körüli levegőáramlás, amely gravitációs vagy ventillációs utón működik. Általában ventilátorral a hatásfok 15-20%-al is megnőhet.